Új fegyverek a stroke elleni küzdelemben

Az elmúlt évtizedekben olyan felfedezéseket tett az orvostudomány, amelyek gyökeresen megváltoztatták a stroke-ról kialakult képet. A tudományos eredmények és a klinikai tapasztalatok alapján mind a megelőzésben mind a kezelésben új irányok tűntek fel és megalakultak az első stroke-centrumok.

Az agyi érkatasztrófa (stroke) egy rendkívül gyorsan lejátszódó, az életet veszélyeztető folyamat. Az agyi érkatasztrófák többségét vérkeringési zavar (trombózis, embólia, súlyos érszűkület), kisebb részét vérzés okozza. Mivel az idegsejtek gyors, visszafordíthatatlan pusztulásával jár, következményei többnyire igen súlyosak. Életbevágóan fontos tehát, hogy a tünetek jelentkezésétől számított lehető legrövidebb időn belül a beteg a megfelelő intézménybe kerüljön.

A stroke-centrumok

A stroke-centrumok olyan kórházak, ahol a szokványos kórházi felvételi és ellátási folyamatoktól elkülönülten kezelik a stroke-gyanús betegeket. A pontosan kijelölt és írásban rögzített utak teszik lehetővé, hogy a szakszerű kezelést időveszteség nélkül kezdhessék meg. Dr. Harcos Pétert, a Szent Imre Kórház Neurológiai Osztályának vezetője tájékoztat arról, mi történik, ha stroke-ra utaló tünetekkel szállít be valakit a mentő.

- Nálunk a Sürgősségi Betegellátó Egység a nap 24 órájában készenlétben áll az ilyen betegek fogadására. A nem halasztható vizsgálatok és kezelések után a beteg az állapotának megfelelő osztályra kerül. A Neurológiai Intenzív Terápiás Egység veszi fel és monitorozza azokat a betegeket, akik közvetlen életveszélyben vannak. Figyeljük a légzést, a szívműködést, hogy egy esetleg hirtelen bekövetkező állapotromlást meg tudjunk állítani. Ugyancsak ide kerülnek, akik vérrögoldó kezelésben részesültek. Ha stabilizálódott a beteg állapota, vagy eleve nem volt súlyos, akkor ellátását a Neurológiai Osztályon folytatjuk. Végül a Neurológiai Rehabilitációs Osztály segíti a lassabban gyógyuló betegeket.

Négy osztály pontosan meghatározott, összehangolt együttműködése biztosítja, hogy a rászorulók a ma ismert legkorszerűbb kezelésben részesüljenek. Az ellátás folyamatát szigorú szakmai előírások szabályozzák. Mivel az idő kritikus tényező, a Sürgősségi Egység munkatársai folyamatosan mérik és elemzik az egyes tevékenységek időtartamát. Ennek meg is van az eredménye, stroke-ellátásunk nemzetközi viszonylatban is jónak számít.

Ma egy stroke-on átesett betegnek jóval nagyobbak a túlélési esélyei, mint akár 30 évvel ez-előtt voltak. Egyrészt egyre hatékonyabban kezelhető a magas vérnyomás. Másrészt, a 80-as években felfedezték a vérlemezke összecsapzódást gátló szereket, amelyek az artériás oldalon képződő vérrögök kialakulását akadályozzák. Harmadrészt fény derült a koleszterin-csökkentők érvédő hatására. Összességében az elmúlt 30 évben szerzett ismeretek alapján kb. 70-80%-kal lehet kisebb a stroke megismétlődésének esélye, ami hatalmas eredmény - fejti ki Dr. Harcos Péter.

Cél: a három órán belüli kezelés

Az agyi vérkeringési zavar súlyos következményei időben megkezdett vérrögoldó-kezeléssel jelentős mértékben javíthatók, szerencsés esetben teljesen megszüntethetők. A jelenlegi szabályok szerint a tünetek pontos kezdetétől számított 3 órán belül meg kell kezdeni a kezelést. Ma Magyarországon a stroke-os betegek 1,5 %-a jut hozzá ehhez a kezeléshez, ami nagyon alacsony szám.

Annak, hogy a 3 órás időablakon belül a megfelelő stroke-centrumba jusson valaki, elengedhetetlen feltétele, hogy az emberek tisztában legyenek a tünetekkel, és amikor észlelik ezeket, akkor azonnal tudják, mi a teendő. Nem a háziorvoshoz kell fordulni, mert az pótolhatatlan időveszteséget okoz, viszont kocsiba ülni sem szabad, mert nagyon gyorsan romolhat a beteg állapota, elvesztheti a teste fölött az uralmat. Tehát azonnal hívni kell a mentőszolgálatot, ahol már tudni fogják, hogy melyik stroke-centrumba kell szállítaniuk a beteget.

A leggyakoribb tünetek

- az egyik oldali végtagok ügyetlensége, gyengesége, bénulása
- mozgáskoordinációs zavar
- az arc elferdülése (az egyik szájszél lejjebb áll, egyáltalán nem vagy kevésbé mozog)
- féloldali zsibbadás, bizsergés, érzéskiesés
- beszédképtelenség, elkent, érthetetlen, akadozó beszéd
- szédülés, egyensúlyvesztés.
Ezek a panaszok és tünetek együttesen és külön-külön is jelentkezhetnek, általában fokozottan erősödnek.

Cincinnati Prehospital Stroke Scale

A Cincinnati Egyetem (USA) által kidolgozott nagyon egyszerű vizsgálaton alapuló értékelő skála, amit a kórházi ellátást megelőzően használnak a stroke-gyanú eldöntésére.
1. csukott szemmel nyújtsd előre a karod (kóros, ha az egyik karod süllyed, vagy fel sem emelhető),
2. mosolyogj, vagy nézd meg a fogaidat (kóros, ha az arc aszimmetrikus),
3. ismételj el egy nyelvtörő mondókát (kóros, ha hibásan, elkenten ejted a szavakat, vagy esetleg nem is tudsz beszélni).
Ha a három tünetből egy pozitív, akkor 70%, ha kettő pozitív, akkor 85% a stroke esélye.

Ha a tünetek rövid időn belül megszűnnek, akkor sem lehet hátradőlni. A maradandó károsodást okozó agyi keringési zavarok csaknem felében jelentkeznek átmeneti tünetek. Ezekre azért fontos felhívni a figyelmet, mert nagy a valószínűsége, hogy súlyosabb esemény követi őket néhány napon belül. Tehát ilyenkor is minél gyorsabban fel kell keresni egy stroke-centrumot. Óriási esélyt jelent, ha valaki a figyelmeztető tünetek miatt még azelőtt megkapja a megfelelő kezelést, hogy a stroke visszafordíthatatlan agyi károsodásokat okozott volna nála.

Kockázati faktorok és elkerülési stratégiák

Az agyi érkatasztrófa kialakulása nagyon szoros összefüggést mutat a magas vérnyomással. Az egyik leghatékonyabb lépés tehát az, ha 140/90 Hgmm alatt tartjuk a vérnyomásunkat. Ehhez elengedhetetlen, hogy mindenki tudatában legyen, milyen a vérnyomása. Ez csak méréssel állapítható meg, hiszen még a jelentősen magasabb vérnyomás sem okoz mindig panaszt, vagy tünetet. A magas koleszterin-szint, a dohányzás, a cukorbetegség, és az elhízás mind sokszorosára növelik a stroke kockázatát. Ezek a tényezők az érelmeszesedés kialakulását segítik elő, ami az agyi vérkeringési zavarok egyik meghatározó oka. Szerencsére az agyat ellátó fő verőerek csaknem teljes lefutásuk mentén ultrahanggal jól vizsgálhatók. Az érfal elváltozásai, az érszűkület különböző fokozatai pontosan megállapíthatók.

A kockázati faktorok alapján látható, hogy a legtöbbet az egészséges életmód kialakításával lehetne tenni a stroke ellen. Mindenki fel tudja sorolni az egészséges életmód főbb ismérveit: minél kevésbé feldolgozott élelmiszerek, nyers zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, halak fogyasztása, rendszeres mozgás, sport, megfelelő stressz-oldás, mégis nagyon kevesen tudnak hosszú távon ezek szerint az elvek szerint élni. Pedig érdemes lenne. Rengeteg szorongástól és egy sor nagyon súlyos betegségtől, köztük a stroke-tól is megkímélhetné magát az, aki ezeket az alapjában véve egyszerű szabályokat be tudná tartani.