Boldogan éltek, amíg meg nem haltak

Megtervezzük az iskoláinkat, a karrierünket, kézben tartjuk a pénzügyeinket, óvjuk az egészségünket, de az a gondolat, hogy a szerelmi életünket is tudatosan irányítsuk szinte eretneknek hat. Pedig a válások jó része olyan házasságok eredménye, amelyet meg sem kellett volna kötni.

A hosszú és boldog párkapcsolat titkait sokféle módszerrel kutatták már. Az általános iskolában például a leendő pár nevének betűihez számokat rendeltünk, és ezeket adtuk össze a nyolcadikosoktól tanult képletek segítségével. A végeredmény teljesen egyértelmű volt, huszonkilenc például boldog házasságot jelentett három gyerekkel. Sokan szeretnének ilyen egyszerű és biztos módszert, pedig a párkapcsolatok vizsgálata azt mutatja, hogy nincs pontokba szedhető recept, csak egymásnak sokszor ellentmondó kutatási eredmények, és néhány elgondolkodtató összefüggés.

Ennek ellenére érdemes legalább egy pillantást vetni a párkapcsolatok működését boncolgató eszmefuttatásokra, hiszen egy válás olyan terhet és megrázkódtatást jelent, olyan törést okoz az egész család életében, amit jobb lenne elkerülni. Ehhez azonban szakítani kell azzal meggyőződéssel, hogy a józan megfontolásnak nincs helye, ha szerelemről van szó. A szerelem ugyanis elmúlik, az igazi kérdés pedig az, hogy mi marad utána.

A rózsaszín köd létezik

Sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy minden párkapcsolat átmegy bizonyos szakaszokon, azaz minden pár hasonló problémákkal néz szembe a megismerkedéstől kezdve a gyerekek kirepüléséig. Az első időszakra mindenki szívesen és élénken emlékszik. A szerelmesek szinte együtt lélegeznek, kitalálják egymás gondolatait, feladják szokásaikat, eltűnnek a köztük húzódó határok. Ilyenkor mondjuk le a nagymama 70. születésnapját, ilyenkor halasztjuk el a kirándulást a barátokkal háromszor egymás után, és ilyenkor próbálunk hihető mesét beadni a főnökünknek, miért nyúlt két órásra az ebédszünet. Tévedés azonban a boldog párkapcsolatot ezzel a szerelmi eufóriával azonosítani, az a normális, ha ez az állapot elmúlik.

A határok meghúzásának időszaka

Az első hiba, amit sokan elkövetnek, hogy az egybeolvadás, a zuhanás érzésének elmúltával nem tudnak mit kezdeni a hiányérzettel. A párjukat, vagy éppen a kapcsolatot hibáztatják, kételkedni kezdenek a szerelmükben, pedig teljesen természetes, hogy eljön az a pont, amikor már mást is akarok, nem csak a másikat.

„Ebben a kritikus szakaszban nagyon sok a konfliktus” – mondja Bajnok Anikó, a Párkovács és Családműhely kapcsolati tanácsadója. „Az eltérő igények, a saját határok újra fontosak lesznek. Már korlátként, vagy kényszerként jelentkezik, amit a másik kedvéért teszek, és az az álarc is fárasztó lesz, amit a szerelem hevében szinte önkéntelenül magunk elé tartunk, hogy jobbnak, kedvesebbnek, vagy éppen szebbnek lásson a másik. Rá kell döbbenni, hogy a pá-rom nem egyenlő velem. Meg kell érteni, hogy attól, hogy mást akar, még szeret engem.”

A másikra vetített ideál-kép egyre elmosódottabb lesz, lassan körvonalazódik szerelmünk igazi arca. Kiderül, hogy mik a politikai nézetei, hogy hány fokban szeret aludni, milyen a családja, kik a barátai. „Ez a korszak a határok kijelöléséről szól” – mondja szakértőnk. „Ha sikerül megőriznem a kapcsolaton belül önmagam, ha nyíltan kommunikálok, nem riadok vissza a konfliktusoktól sem, ugyanakkor képes vagyok ugyanezt a páromnak is biztosítani, akkor van jövője a kapcsolatnak.”

A közös élet kialakítása

Általában az összeköltözéshez köthető az a korszak, amikor a pár megpróbálja az eddig megszokott életmódját, szokásrendszerét összeegyeztetni. Itt már nem csak arról van szó, ki használ nagyobb helyet a pipere-polcon, hanem olyan fajsúlyos kérdésekben is közös nevezőre kell jutni, mint a lakhely kiválasztása, a közös otthon kialakítása, a hétvégi programok beosztása. Nem könnyű elfogadni a másik családját, nem könnyű beilleszkedni egy összeszokott baráti társaságba, és nem is mindig sikerül.

„Mindenki a saját életét szeretné élni, és elvárja, hogy ebben a másik maximálisan támogassa” – mondja Bajnok Anikó. „Nem csoda, hogy nagyon sok ütközési pont adódik. Ez sokszor a nagy viták, félreértések, veszekedések időszaka. Ilyenkor alakítja ki a pár azt a távolságot, amely hosszú távon is tartható lesz. Nagyon fontos, hogy mindkét félnek megmaradjanak a külső kapcsolatai, hogy legyen lehetőség a családon kívüli feltöltődésre is.”

Ilyenkor szembesülünk azzal, hogy mennyit túlórázik a másik, hogy éjfél előtt képtelen el-aludni, viszont hajnalban kel, hogy nem veheti ki nyáron a szabadságát, vagy hogy középkori nézeteket vall a férfiak házimunkához való viszonyáról. Az, hogy mennyi energiát emészt fel a közös élet, mennyit kell alkalmazkodni a másikhoz, attól is függ, mennyire különböző emberek találkoztak össze. A családból hozott értékrend, a női-férfi szerepekről vagy éppen a gyereknevelésről alkotott elképzelések, a pénzhez való viszony nehezen módosítható felnőtt korban.

Kapcsolati erőpróbák - krízishelyzetek

Az összeköltözés, a gyerekvállalás, egy hosszabb betegség, a munkanélküliség vagy a munkahelyváltás, a költözés, a gyász, megviseli a kapcsolatot. Alkalmazkodni kell, új szokásokat kialakítani, támogatni a másikat, vagy éppen segítséget elfogadni tőle. Nem azok a kapcsolatok lesznek sikeresek, amelyek valamilyen csoda folytán elkerülik a nehéz helyzeteket, hanem azok, amelyekben a pár tagjai meg tudnak birkózni az akadályokkal.

Együtt működünk

Ha a pár tagjai egészséges határokat állítottak fel, ha mindkét fél igényeit figyelembe vették a közös élet kialakításakor, ha egymás hibáival szemben elnézőek, akkor a veszekedések egy-szer csak elmaradnak, minden olajozottan kezd működni. Egy stabil, kiegyensúlyozott kapcsolatban mindkét fél úgy érzi, hogy a másik emeli, segíti. Egymás különbségeit elfogadják, és az alkalmazkodást sem érzik tehernek. Automatikusan olyan helyzeteket teremtenek, amelyekben mind a ketten jól érzik magukat. A denveri egyetem Család Kutató Centruma egy több száz párral végzett kutatás alapján hat olyan tényezőt emelt ki, amelyek a boldog párok érzelmi stabilitásában fontos szerepet játszanak (lásd keretes írásunkat).

„Amikor egy pár megtapasztalja az összetartozás élményét, az valóban fontos állomása a pár-kapcsolatnak, de ez nem jelenti azt, hogy hátra lehet dőlni, és a kivívott egyensúly most már örökre megmarad” – mondja a kapcsolati tanácsadó. „A közös célokat évtizedeken keresztül összehangolni nagyon nehéz, mert a környező világ, de a saját prioritásaink is folyamatosan változnak. Rengeteg inger és hatás zúdul ránk. Az életre szóló kapcsolatok dilemmája, hogyan maradhat két állandóan változó, fejlődő ember elkötelezett a közös út mellett. Ebben pedig kulcsfontosságú az érzelmek szerepe.”

Hét bűvös képesség a boldogabb párkapcsolatért
Dr. Robert Epstein, a Harvard Egyetem kutatópszichológusa hét olyan képességet talált, amelyek létfontosságúak a boldog párkapcsolat kialakításához, megéléséhez.

Kommunikáció
A másikra való figyelem képessége, nyitottság a sajátunktól eltérő válaszokra is. Meg tudjuk osztani egymással gondolatainkat, érzéseinket, vágyainkat és erre bátorítjuk a társunkat is, ugyanakkor tartózkodunk a bántóan megfogalmazott kritikától.

Konfliktusok kezelése
Tudunk a lényegre koncentrálni, nem térünk el a tárgytól, nem merülünk el a múltbeli sérelmek felhánytorgatásában, és készek vagyunk az indulatok lecsendesülése után a megbocsátásra vagy éppen az önkritikára.

A partner ismerete
A hosszú távú együttműködéshez, az érzelmi háttér fenntartásához nélkülözhetetlen párunk alapos ismerete. Ha ismerjük a gyerekkorát, hobbijait, álmait, munkahelyi problémáit vagy éppen a ruhaméretét, könnyebb empatikusnak lennünk a minket esetleg zavaró szokásaival szemben is.

Életvezetés
Átgondoltan cselekszünk, döntéseinkben hosszú távú célokat is szem előtt tartunk. Vigyázunk az egészségünkre, munkaképesek maradunk, vannak megoldási vészhelyzetekre is. A meg-bízható, bizonyos értelemben kiszámítható partnerekkel sokkal könnyebb együtt élni.

Önmenedzselés
Ismerjük saját gyengeségeinket, de erősségeinket is. Minden helyzetben az erősségeinkre támaszkodva kerekedünk felül, miközben állandóan dolgozunk azon, hogy a gyengeségeinket kinőjük. Készek vagyunk a fejlődésre, nyitottak a tanulásra. Képesek vagyunk keményen és kitartóan dolgozni a céljainkért.

Intimitás
Vonzóak próbálunk maradni, és mindig találunk időt, lehetőséget az intimitásra, a szexre. Ismerjük partnerünk és a saját igényeinket, ha pedig valamelyik félnek problémája támadna, a másik türelmesen segít túljutni a nehezebb korszakokon.

A stressz kezelése
Tudjuk, hogyan reagálunk a stresszre, és már kialakítottuk azokat a technikákat, amelyek felvérteznek a munkahelyi stressz ellen, vagy segítenek levezetni a felgyülemlett feszültséget. Lehet ez sport, meditáció, vagy egy hosszú magányos séta, a lényeg az, hogy nem a társunkat, a kapcsolatunkat terheljük vele.

A családi tűzhely melege
A denveri egyetem Család Kutató Centruma hat olyan tényezőt talált, amely a boldog párok életében minden esetben megtalálható volt, míg a magukat boldogtalannak valló párok életéből teljességgel hiányoztak.


Nem felejtik el a boldog időket
A konfliktusok idején sem felejtkeznek el arról, hogy a kapcsolat milyen nagy értéket képvisel az életükben. Képesek bizonyos perspektívából tekinteni a problémákra.

Elfogadják a különbségeket
A személyiségvonásokból, neveltetésből adódó különbségeket tiszteletben tartják, az ebből adódó veszekedéseket nem ismételgetik életük végéig.

Randiznak
Sok időt töltenek kettesben. Nem a romantikus cukormáz a döntő, hanem a rendszeres, több napos, gyerekmentes kiruccanások.

Az érintés fontosabb, mint a szex
Sokszor érintik meg egymást. A szex mennyiségéből azonban nem lehetett arra következtetni, hogy a pár boldognak vallja-e magát.

Empatikusak egymás iránt
Felismerik a párjuk érzelmeit, és megértőek iránta. Képesek a másik érzelmeire való tekintettel alárendelődni, visszavonulni.

Indulatból nem támadnak
Jobban vigyáznak rá, hogy az indulat hevében ne mondjanak vagy tegyenek olyat, amit később, kijózanodva megbánnának.