A fény árnyoldala

Földtörténeti szempontból egy pillanattal ezelőtt még ősemberek üldögéltek a barlang előtt pislákoló tűz előtt, ma pedig az űrből nézve is jól láthatóan ragyognak az éjszakai városok. Nagy utat tett meg az emberiség, és csak az utóbbi évtizedekben kezdjük sejteni, mekkora árat fizetünk mindezért.

A fény minden korban pozitív tartalmakat sűrítő jelkép volt. A legősibb, agyi struktúránkba kódolt három félelem egyike a sötétségtől való félelem. Érthető, ha minden eszközzel meg-próbálták a történelem során felszámolni: fáklyákkal, gyertyákkal, gázlánggal, végül az elektromos izzók elterjedése hozott áttörést. Mára a ragadozók már nem fenyegetik az emberiséget, de még mindig jelentősen növeli a biztonságérzetet a fény. A bűnügyi statisztikák is azt mutatják, hogy kevesebb bűncselekményt követnek el a jól megvilágított városrészekben. Annak, hogy ma a városok valósággal fényárban úsznak kevésbe racionális okai is vannak. A megvilágított épületek, a kilométerekről jól látható bevásárlóközpontok, a csillogó kirakatok az emberi civilizáció nagyságát hirdetik.

Azt, hogy talán egy kicsit túllőttünk a célon, először a csillagászok észlelték, nevezetesen, hogy nem tudnak észlelni. Amikor a csillagászati megfigyelőhelyek egyre néptelenebb területekre vándoroltak, még nem sokakban szólalt meg a vészcsengő. Egy átlagember nem igazán érzi át, hogy az égitestek megfigyelése vezetett azokhoz az ismeretekhez, aminek a mai tudományos és technikai színvonalat köszönhetjük és a csillagászok magánügyének tekinti, ha 20 év múlva már csak valamelyik űrállomásról végezhetnek megfigyeléseket. Márpedig, ha a tendenciák így folytatódnak, a városok fényei lassan a holdat is túlragyogják.

Nem sok ember kapja fel a fejét arra sem, hogy a floridai teknősöket összezavarja az éjszakai fény és nem jutnak el kikelésük után a tengerhez. Talán egy kivilágított felhőkarcoló tövében összegyűlő madártetemekkel még el lehet érni a természetszerető közvélemény ingerküszöbét, de azt már tényleg nagyon keveseket érdekel, hogy a tömeges rovarpusztulás milyen mértékben borítja fel az alapvető táplálékláncokat. Az ökológiai csapda azt jelenti, hogy a világban sokkal gyorsabb változásokat idézett elő az emberiség, mint ahogy ahhoz evolúciós szempontból az élővilág alkalmazkodni tudna. A vándormadarak, a méhek újfajta viselkedésmintákat vesznek fel, és csak a véletlenen múlik, hogy ez végzetes lesz-e egy adott faj számára vagy sem. Mivel az állatvilág természetes élőhelyeit még ezer más eszközzel romboljuk, nehéz elkülöníteni, hogy a megbomlott egyensúlyból mennyi írható pusztán a fényszennyezés számlájára, de ez még nem ok arra, hogy tudomást se vegyünk róla.

Nem valamiféle romantikus együttérzés miatt kellene nagyobb figyelmet fordítani a kihaló állatokra, a felbomló egyensúlyi folyamatokra, hanem mert az emberi faj is csak egyike bolygónk számos állatfajának. Ha a fajok egy részénél életbevágó jelentősége van az éjszakai sötétségnek, nagy a valószínűsége, hogy az emberi szervezetben is fontos szabályozó mechanizmusokat működtet ugyanez a faktor. A fényszennyezés kapcsán mindez ma már nem is csak sejtés, hanem tudományosan bizonyított tény. Már egy utcai lámpa hálószobába beszűrődő fénye is hat a szervezetünkre. Dr. Varró Mihály és Szentmihályi Renáta az Országos Környezet-egészségügyi intézet munkatársai tanulmányukban összegyűjtötték azokat a nemzetközi eredményeket, amelyek az éjszakai fény emberi szervezetre gyakorolt hatására irányulnak. Eszerint az éjszakai fény gátolja a melatoninnak, ennek az erős antioxidáns hormonnak a termelődését, amelynek csökkent koncentrációja nemcsak különféle daganatok fejlődését segíti elő, hanem az immunrendszer és az anyagcsere működését is befolyásolja. A biokémiai folyamatok beható vizsgálata és számtalan kísérlet támasztja alá ezeket az eredményeket, nem pusztán statisztikai összefüggésekről van szó.

Természetesen a legegyszerűbb megoldás az elsötétített hálószoba, de ez csak a fényszennyezés egyetlen aspektusára (igaz, az egyén szempontjából a legfontosabbra) lehet megoldás. Az emberiség egy öntelt mérnök magabiztosságával tekint a természetre, és valóban sok problémát elodáz a találékonyságával: víztisztítók, levegőszűrők, fény- és hangszigetelés biztosítják az emberi szervezet számára szükséges természetes körülményeket már ma is. Előbb-utóbb azonban a tüneti kezelések kevésnek fognak bizonyulni.

A fényszennyezés éppen egy olyan jelenség, ami a megfelelő szabályozással, odafigyeléssel és felvilágosítással visszaszorítható lenne. Dr. Kolláth Zoltán fizikus elsőként az egyik legfontosabb tényezőre hívja fel a figyelmet: a lámpatestek kialakítására.
- Tudni kell, hogy fényszennyezés szempontjából a horizont irányába és a horizont fölé távozó fény fölöslegesen kibocsátott, tehát olyan lámpatesteket kell kialakítani, amelyek felfelé és oldalirányban árnyékoltak. A higanygőzlámpákat nátriumlámpákkal kellene felváltani, ami folyamatosan zajlik is a fővárosban. A szabályozás egy részének tehát a lámpa típusára és a lámpatest kialakítására kéne vonatkoznia. Érdekes módon az így kialakított közvilágítás fényesebb utcákat eredményez és csökkenti a balesetveszélyes káprázást, tehát a takarékosság ilyen szempontból sem jelent visszalépést. A fényszennyezés összetevői között azonban nem is a közvilágítás a legjelentősebb tényező. Sokkal fájdalmasabb a teljesen feleslegesen, tulajdonképpen reklám célokból kivilágított épületek, ipari parkok, bevásárlóközpontok, és azok parkolói által eltékozolt fény- és energiamennyiség. Az éjszaka egy részében lekapcsolt díszkivilágítás (szobrok, épületek, hidak világítása), az ipari parkok, bevásárló központok zárás utáni, felesleges kivilágításának tiltása olcsó és rövidtávon megtérülő megoldások lennének.

A különböző csillagászatban érdekelt intézmények és a világítástechnikai szakemberek régóta sürgetik egy fényszennyezésre vonatkozó átfogó, általános törvényi szabályozás létrejöttét, ez azonban egyelőre még várat magára. A figyelemfelkeltő konferenciák, újságcikkek, és a témát minden oldalról körüljáró www.fenyszennyezes.hu honlap ennek ellenére nem tekinthető hiábavalónak. Egyre több önkormányzat ismeri fel a fényszennyezés jelentőségét, és helyi szabályozással védekezik a környezetkárosítás ellen. A Zselici tájvédelmi körzet sötét egét például a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (International Dark Sky Park) védetté nyilvánította. Ennek jelentőségét felismerve a térség vállalta azoknak a plusz szabályoknak a betartását, ami ennek az Európában egyedülálló értéknek a megőrzéséhez szükséges. Fontos volna az iskolákban a környezetvédelmi oktatás keretein belül a fényszennyezésre is felhívni a figyelmet, hiszen egyáltalán nem magától értetődő gondolat, hogy a sötétség, az éjszaka, az éjszakai égbolt mind az emberi szervezet egészsége, mind az emberi megismerés szempontjából kiemelkedő értéket képvisel.

Egy példaértékű projekt

A Magyar Államvasutak 2003-ban végezte el az állomások világítástechnikai korszerűsítését. A MÁV a káprázás csökkentése és energiatakarékossági megfontolások miatt 16.000 korszerűtlen lámpatestet cserélt le az állomásokon. Olyan szigorú szabványokat alakítottak ki, hogy a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség példaértékűnek ismerte el és díjjal tüntette ki a projektet.