Ki gyógyítja meg a beteget?

A XX. századi orvostudomány eredményei vitathatatlanok, azonban napjainkra a korlátai is nyilvánvalóvá váltak. Sokan keresnek új utakat a gyógyításban, a beteg pedig a rengeteg lehetőség között könnyen eltévedhet. Az információ-áradat ellenére nem is olyan könnyű megállapítani, hogy mi tekintető hiteles gyógyító eljárásnak.

Óriási utat tett meg a modern, nyugati orvoslás a penicillin és a védőoltások felfedezése óta. A modern képalkotó eljárások, az MRI, a CT, az ultrahangos vizsgálatok pontos és fájdalom-mentes diagnózis kialakítását teszik lehetővé. A betegségek folyamatának biokémiai vizsgálata olyan célirányos gyógyszerek kifejlesztéséhez vezettek, mint a biológiai terápia a pikkely-sömör esetében. Robotok által végzett műtétek, lézersebészet, kapszulában lenyelhető kamerák, génmanipulált állatokból nyert gyógyszerek, mintha csak egy science fiction regénybe csöppentünk volna bele.

Változott a gyógyításhoz, a gyógyuláshoz való hozzáállás is. Test és lélek egységét ma már senki nem kérdőjelezi meg, a holisztikus orvoslás szemlélete széles körben elterjedt. Bebizonyosodott, hogy a betegségek nem tekinthetők pusztán materiális állapotoknak, amelyeket mindig mindenkinél ugyanúgy kell kezelni. A pszichés állapotok, az idegrendszeri egyensúly szoros kapcsolata az immunrendszerrel ma már tudományos tény, a stressz indukálta betegségek mindenki által ismertek. Fontos felismerés az is, hogy a betegek aktív részvétele, bevonása a gyógyítás folyamatába növeli a gyógyulás esélyeit.

Ennek ellenére a gyakorlatban az egészségügyi rendszer útvesztőjében még mindig gyakran érezheti magát az ember szervrendszerekből összerakott, meghibásodott gépnek. Még mindig vannak orvosok, akik csodálkozva, vagy egyenesen ingerülten tekintenek a leletére kíváncsi, kérdezősködő betegre. Ha pedig felmerül a pszichoszomatikus megbetegedés gyanúja, a leg-ritkább esetben köt ki a beteg végül a pszichológusnál.

Holisztikus szemlélet a magyar orvosképzésben

„Orvosi iskola kérdése, hogy a holisztikus szemléletre mekkora hangsúlyt fektetnek” – mondja Dr. Karádi István a Semmelweis Egyetem dékánja. „Nyugat-Európa mintha az elszemélytelenedő orvoslás felé mozdult volna. Vannak olyan országok, ahol nem is találkozik a beteggel a sebész, csak a kitakart, operálandó területet látja. Mi, a Semmelweis Egyetem Orvostudományi karán törekszünk arra, hogy a leendő orvosokban kialakítsuk az emberközpontú gyógyítás szemléletét. Nagy hangsúlyt fektetünk az általános orvosi ismeretekre, hogy a későbbi specializálódás ellenére széles látókörűek maradjanak az orvosaink. Én személy szerint nagyon fontosnak tartom a beteg és az orvos közötti kontaktust. Bizalmi kapcsolat nélkül nincs eredményes orvoslás. Azonban a szakorvosok olyan szinten túlterheltek, hogy ez a gyakorlatban nem mindig valósítható meg. Éppen ezért nagyon fontos volna, hogy mindenkinek legyen egy holisztikus orvosa, akiben maradéktalanul megbízik, akivel őszinte.”

Az, hogy ennek ellenére sok az elégedetlen beteg az egészségügyi rendszer visszásságainak is köszönhető. A pénzügyi szemlélet sajnos egyetlen országban sem iktatható ki az egészség-ügyből, ami orvost és beteget egyaránt méltatlan helyzetbe hozhat. Ha egy szakorvosi rendelőben öt perc jut egy beteg ellátására, amibe a kötelező adminisztrációnak is bele kell férnie, akkor a holisztikus szemlélet nem igazán kérhető számon az orvosokon.

Természettudomány

„Az orvostudományt nem az választja el a természetgyógyászattól, hogy vegyi úton előállított gyógyszereket alkalmaz”- mondja Dr. Karádi István. „Számtalan orvosi siker természeti megfigyelésekből táplálkozik, többek között az első antibiotikumot, a penicillint is egy gombafajnak köszönhetjük. Az is téves elképzelés, amit a természetgyógyászok sugallnak, hogy minden ártalmatlan, ami csak növényi hatóanyagokat tartalmaz. A különbség nem ebben rejlik. A klasszikus akadémiai, nemzetközileg elismert orvostudomány olyan módszereket, eljárásokat alkalmaz, amiknek a hatásossága tudományos módszerekkel igazolható. Azaz szigorúan meg-tervezett kísérletekkel, rendkívül költséges klinikai vizsgálatokkal mutatható ki az adott eljárás, gyógyszer alkalmazhatósága, hatékonysága.”

Kevesen tudják, hogy a gyógyulási folyamatok jó része a teljesen hatástalan placebo szerek szedése mellett is beindul. A tudományos vizsgálatok során azt kell bizonyítani, hogy a placebo hatásnál nagyobb mértékű, gyorsabb, biztosabb a gyógyulás.

„Ebből következően az orvostudomány elismer minden olyan természetgyógyászati eljárást, módszert, gyógynövényt, aminek a hatékonyságát klinikai vizsgálatok is bizonyították. Nem sok ilyen van” – teszi hozzá Dr. Karádi István. „Bizonyos diétáknak, gyógynövényeknek, masszázsfajtáknak a megelőzésben, a terápia kiegészítéseként és a rehabilitáció során is lehet létjogosultságuk. Azonban sok olyan betegség van, ami csak célzott orvosi kezeléssel, műtéttel, speciális gyógyszerekkel gyógyítható. Ennek elmaradása akár végzetes is lehet. Nagyon sok kárt okozhat egy téves diagnózis, és nem ismerek olyan természetgyógyászati diagnosztikai eljárást, ami vetekedhet a laboratóriumi vizsgálatokkal, vagy a modern képalkotó eljárásokkal. Csak az orvosi kezelés mellett, annak kiegészítéseként tudom elfogadni a természetgyógyászati módszereket.”

Gyógyszer és gyógyhatású készítmény
  • Gyógyszer: Hosszú és rendkívül költséges az út egy molekula megtalálásától a gyógyszerré válásig. Sejttenyészetes vizsgálatokat, állatkísérleteket végeznek, amelyekkel a hatékonyságot illetve az esetleges káros hatásokat vizsgálják. Az egyes fázisú klinikai vizsgálatok során szigorú klinikai körülmények között önkénteseken próbálják ki a gyógyszer hatásait.
  • Gyógyhatású készítmény: azokat a termékeket láthatják el ezzel a felirattal, amelyek bevizsgálásra kerültek, és megállapították, hogy az emberi szervezetre ártalmas anyagot nem tartalmaznak. Azonban ez a címke önmagában nem garantálja, hogy a termék valóban rendelkezik bármiféle gyógyhatással.
Tudományosan elismert módszerek

Pszichológiai módszerek:

  • Szuggesztiók Alkalmazása a Szomatikus Orvoslásban Képzés (SASOK) Minden orvosi szituációban nagyon fontos, hogy mit és hogyan mond az orvos. A beteg ugyanis kiszolgáltatott, sokszor szinte módosult tudatállapotban van (például egy műtét előtt). Az orvos szavai ezekben a helyzetekben közvetlenül a beteg tudatalattijában fejtik ki a hatásukat és felerősödve hatnak. Erre a felismerésre alapozva dolgozták ki a SASOK képzés alapjait, amelyen a résztvevők olyan szuggesztiós technikákkal ismerkedhetnek meg, amelyek beépíthetők a mindennapi gyógyító munkába. A módszer hatékonysága már számos területen beigazolódott.
  • Zeneterápia: a német egészségpénztár támogatja a kórházakban a zenés kezeléseket, például a stroke-on átesett betegek rehabilitációja során. A kórházakban a felépülést támogató munkacsoportjában zeneterapauta pszichológus is segíti a gyógyulást.

A Magyar Tudományos Akadémia 1994-es állásfoglalása szerint elismert módszerek:

  • Akkupunktúra
  • Neurálterápia
  • Manuálterápia

Természetgyógyászat

Kormányrendelet (11/1997.(V.28.) NM) határozza meg azoknak az eljárásoknak, módszereknek a körét, amelyek természetgyógyászati tevékenységként folytathatók és megszabja az ezzel kapcsolatos oktatási és vizsgáztatási rendszert is. „Jól szabályozott területről van tehát szó” – mondja Dr. Taraczközi István, a Magyar Természetgyógyászati Szövetség elnöke, aki maga is orvos. „Az orvos társadalom az orvostudományra hivatkozva szereti mindenhatónak feltüntetni magát, én azonban az orvosi pályám során szembesültem a nyugati orvoslás korlátaival is. Meggyőződésem, hogy aki csak a szigorú orvosi protokoll szerint gyógyít, az hibát követ kel. Nagyra becsülöm a bizonyítékokon alapuló orvoslás eredményeit, de számomra a népi gyógymódok sok száz éves tapasztalati bázisa is kellően meggyőző. Olyan gyógymódokat is alkalmazunk a természetgyógyászatban, amiknek a hatásmechanizmusát ugyan nem ismerjük, de a tapasztalat azt mutatta, hogy javul tőle a beteg állapota. Nem egy olyan terület van, amely eredetileg sarlatánságnak minősült, majd utólag az orvostudomány módszereivel is bebizonyosodott a hatékonysága.

Éppen ezért a természetgyógyászat és az orvostudomány szembeállítása számomra érthetetlen. A gyógyításnak nem volna szabad hit kérdésének lennie” – hangsúlyozza szakértőnk. „Vannak olyan egyértelmű helyzetek, amikor az antibiotikum, a sugárkezelés, vagy egy műtét kikerülhetetlen. Ilyenkor a természetgyógyász sem fogja azzal kecsegtetni a beteget, hogy gyógyteákkal is meggyógyulhat. Ugyanakkor a nyugati orvoslás sokszor feleslegesen medikalizál, sok felesleges gyógyszert írnak fel pusztán kockázatkerülésből.”

A hitelességet kérdőjelezik meg a legtöbbször az alternatív gyógyászatot bírálók. Dr. Taraczközi István szerint megállapítható, kiben érdemes megbízni. „Hiteles természetgyógyász addig nem is kezdi meg a kezelést, amíg nem győződött meg róla, hogy a beteg orvosi kivizsgálása megtörtént. Ha ez elmarad, nem biztos, hogy jó helyen járunk. Könnyen meg-győződhetünk arról is, hogy a kormányrendeletben előírt vizsgakötelezettségnek eleget tett-e a választott gyógyító. Távképzésben, három hétvége alatt nem lehet elsajátítani ezeket az ismereteket. Csak összehasonlításként említem meg, hogy a Magyar Természetgyógyászok Szövetségének képzése két éves.”

Természetgyógyászati tevékenységként végezhető

Csak orvos által végezhető tevékenységek

  • Manuálterápiás eljárások.
  • Hagyományos kínai orvoslás.
  • Neurálterápiás módszerek.
  • Minden egyéb olyan nem-konvencionális eljárás vagy módszer, amelyek képzésére orvostudományi egyetem tanfolyamot és vizsgát szervez.

Csak szakképesítés megszerzése után végezhető természetgyógyászati tevékenységek:

  • Akupresszúra
  • Alternatív mozgás- és masszázsterápiák
  • Életmód-tanácsadás és terápia
  • Reflexzóna terápia

Vizsgával záruló továbbképzéssel megszerezhető képesítés után végezhető tevékenységek:

  • Alternatív fizioterápiás módszerek
  • Bioenergiát alkalmazó módszerek
  • Fitoterápia
  • Fülakupunktúrás addiktológiai eljárások
  • Kineziológiai módszerek
  • Szemtréning eljárások

Mire van szüksége a betegnek?

Az orvos, a természetgyógyász, a pszichológus ugyanannak a szakmának a képviselői, csak más eszközökkel gyógyítanak. Ha például valakinek a munkahelyi stressz miatt gyomorfekélye lesz, akkor hiába indult a betegség pszichésen, attól még a gyomorfalon a felmaródás valóságos, fizikai jelenség. A felmaródást gyógyszeresen meg kell gyógyítani, de a lelki okokat is kezelni kellene, hogy ne térjen vissza a tünet. A természetgyógyász pedig kiegészíthetné a kezelést a megfelelő diéta betanításával, különböző relaxációs technikák ismertetésével.

„A beteg ember elesett, tanácstalan, elkeseredett. A szakszerű orvosi ellátás mellett óriási igénye lenne a nyugodt, határozott, odafigyelő magatartásra, empátiára” - mondja Dr. Battonyai Tünde, pszichiáter, életvezetési tanácsadó. „Mivel ezt nagyon sok esetben az egészségügyi rendszer keretei közé szorított orvosoktól nem kaphatja meg, máshol próbálkozik. Panaszkodhat a háziorvosnak, méltó körülmények között veheti igénybe az orvos magánrendelését, vagy éppen a természetgyógyászhoz fordul. A biokémia makacs dolog, de az is nagyon fontos, hogy a beteg higgyen a gyógyítóban. Hatalmas én-erőt, kitartást adhat a bizalom és a hit, amire egy hosszabb, fájdalommal teli gyógyulási folyamatban óriási szükség lehet.”