Zsebpénzügyek - pénzügyi nevelés a családban

Anyagi helyzetünk, pénzügyi döntéseink az egész életünkre hatással vannak, korlátokat és lehetőségeket teremtenek a számunkra. Ezért az egészséges életmódra neveléshez hasonlóan, kiemelten fontos volna már gyerekkorban kialakítani a tudatos pénzügyi szemlélet alapjait.

Ha azt szeretnénk, hogy gyerekeink anyagi biztonságban éljenek, hogy képesek legyenek majd pénzügyileg is megalapozott döntéseket hozni, akkor szülőként nemcsak néhány gyakorlati ismeretet kell átadnunk, hanem egy bizonyos szemléletmódot is. Az egészséges pénzhez való viszony kialakításában elsődleges a család, a szülői példamutatás szerepe. Az iskolában nincs ilyen tantárgy, a magazinok, reklámok, filmek világa pedig hamis képet ad pénzről, gazdagságról. Sok felesleges vágyat ébresztenek a fiatalokban, ugyanakkor a munka szinte soha nem jelenik meg pozitívumként ebben az álomvilágban.

Egy jól bevált módszer

A beosztást, a takarékosságot a gyakorlatban tanulja meg a legalaposabban és a legmélyrehatóbban egy gyerek. „Már kisiskolás kortól nagyon jó eszköznek tartom erre a célra a zsebpénzt” – mondja dr. Battonyai Tünde, pszichiáter, életvezetési tanácsadó. „Fontos, hogy a beígért zsebpénzt nem lehet büntetésből megvonni, és nem szabad kontrollálni a felhasználását. Tévedhessen a gyerek, lássa, tapasztalja meg az esetleges rossz döntések következményeit. Eleinte kisebb összeggel gazdálkodjon, majd fokozatosan egyre nagyobb felelősséget és pénzösszeget lehet rábízni. Egy felsős már félrerakhat a zsebpénzéből, gyűjthet valamire, takarékoskodhat.”

A nagyobbak ismerkedhetnek az elektronikus pénzügyi világgal, lehet saját bankkártyájuk, vásárolhatnak mobiltelefonról, intézhetik a bankügyeiket az interneten keresztül. Nagyon fontos, hogy tudatában legyenek az ezzel járó veszélyeknek, saját felelősségüknek. Tizenhat éves kor fölött már nyári diákmunkát is vállalhatnak, később pedig a diákhitellel kapcsolatos ügyintézésben kérhetik a segítségünket.

A család anyagi ügyei

„Fontos, hogy a gyerekek egészen kicsi koruktól fogva tudatában legyenek a munka, a fizetés jelentőségének – hangsúlyozza szakértőnk. Már az óvodáskorúak is szembesülhetnek vele, hogy a pénz nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre. A család anyagi erőforrásait, céljait, az ezért hozott áldozatokat, a kompromisszumokat pedig meg kell beszélni a gyerekekkel is, természetesen a saját életkoruknak megfelelő szinten. Fontos, hogy a gyerekek tudjanak az anyagi gondokról, de ne érezzék át a létbizonytalanságot, ne érezzék veszélyben magukat.”

A felsősöket be lehet avatni a családi költségvetés részleteibe, a szülőktől ellesett módszerek hasznosak lehetnek a zsebpénz beosztásánál is. Érdemes a gyerekekkel is megbeszélni a családot érintő fontos kérdések, döntések anyagi vonzatait, hogy tisztában legyenek a súlyokkal, nagyságrendekkel. Látni fogják, hogy meg kell tanulni a vágyak, szükségletek között fontossági sorrendet felállítani, hogy bizonyos dolgokra várni kell, másokról pedig le kell tudni mondani. Ezek a beszélgetések alakíthatják is a gyerekek későbbi vágyait, hiszen, ha tudják, mennyit kell dolgozni egy márkás cipőért, egy autóért vagy a reklámban látott nyaralásért, reálisabb célokat tűzhetnek maguk elé. Aki szülőként természetesen viszonyul a lemondáshoz, nem merül bele az önsajnálatba, annak a gyereke is könnyebben veszi majd ezeket az akadályokat.

Minél korábban meg kell ismertetni a gyerekeket a munka világával is. Vegyenek részt az otthoni házimunkában, segítsenek kifesteni a lakást, rendbe tenni a kertet, karbantartani a háztartási gépeket. Nagyon fontos lépés az önállóság felé vezető úton az első munkahely, az első fizetés. Ha csak lehet, már diákmunka keretében próbálják ki magukat a tizenévesek.

Tervezés hosszútávra

A saját jövőjüket érintő anyagi kérdéseket mindenképp beszéljük meg a nagyobb gyerekekkel. A továbbtanulás ma már nagyon költséges, a legtöbb családnak évekig tartó, komoly anyagi terhet jelent. Érdemes előre gondolkodni, tervezni, és tudatosítani a gyerekben, hogy az ő erőfeszítései is szükségesek lesznek a vágyott cél eléréséhez. Legyen közös a problémafelvetés, a megoldáskeresés, válaszolják meg együtt a felmerülő kérdéseket. A tovább tanulás költségeiből mennyit tudnak állni a szülők, a választott iskola mellett tud-e diákmunkát vállalni a gyerek, kollégiumban vagy albérletben fog lakni, fel kell-e venni a diákhitelt? Már a pályaválasztás során sem hanyagolhatóak el az anyagi szempontok, végig kell gondoltatni a gyerekkel, milyen kilátásai vannak, hogyan lehet a jövőben a választott szakmából megélni.

„A munkához, pénzhez való viszonyt elsősorban a szülői minta alapján sajátítják el a gyerekek” – mondja Dr. Battonyai Tünde. „Az elmúlt időszakban szembesülni kellett azzal, hogy a gazdasági fejlődés nem mindig töretlen, hogy jöhetnek rosszabb évek, és ilyenkor más életstratégiákkal lehet boldogulni, mint addig. Az öngondoskodás, a saját felelősség, a tudatos pénzügyi szemlélet a felnőtteknek is viszonylag új fogalmak, így a gyerekek sokszor a szülők keserű tapasztalataiból kénytelenek tanulni.”

Az egyetlen biztos dolog a változás

A pénzügyi tudatosság, az átgondolt döntések, a hosszútávra tervezés önmagában nem fog gazdaggá tenni senkit. Azonban hozzájárul ahhoz, hogy anyagi biztonságban éljünk, hogy elkerüljük a kiszolgáltatott helyzeteket, és ez hosszú távon lényegesen fontosabb az életminőség szempontjából, mint a divatos fogyasztási cikkek. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akár az egészségünk megőrzése, vagy a méltóságteljes öregkor megteremtése is lehet a tét. Ha sikerül átadni a gyerekeknek ezt a szemléletet, ezeket az értékeket, akkor biztosak lehetünk benne, hogy felkészülten állnak majd a modern világ sokszor fenyegetőnek tűnő kihívásai elé.

Kocsis Kata

Könyvajánló

Nógrádi Gábor: A pénz nem a fákon nő